A közúti közlekedésben éjszakai munkának minősül minden olyan munkavégzés, amelynek bármely része az éjfél és hajnali 4 óra közötti időszakra esik. Ha a műszak akár csak egyetlen percre is érinti ezt az időszakot, a napi munkaidő főszabály szerint legfeljebb 10 óra lehet.

A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló írásban – a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben – eltérjen ettől. Ilyenkor az általános, legfeljebb 12 órás napi munkaidő alkalmazható.

Fontos! Nemzetközi viszonylatban, kabotázs és nem két oldalú fuvar esetén arra is ügyelnünk kell, hogy a kiküldetésben dolgozó munkatársainkra a külföldi ország szabályai vonatkoznak! Németországban például csak 10 órát dolgozhat a sofőr, ha éjszakai munkája is van, s máshogyan számolják az éjjeli időszakot is (23-06 óra között). Az ilyen eltérésekre minden országban figyelnünk kell.

Egy gyakorlati példa:
Egy sofőr hajnali 3:40-kor kezdi a műszakot. Bár 04:00 óráig mindössze 20 percet dolgozik, emiatt a 20 perc miatt a műszak már érinti a 00:00-04:00 közötti sávot. Ezért főszabály szerint a napi munkaidő legfeljebb 10 óra lehet, vagyis a munkát legkésőbb 13:40-kor be kell fejeznie.

Ha viszont a szerződés engedélyezi az eltérést, ugyanez a műszak jogszerűen tarthat akár 12 óráig is.

Miért jelez hibát a kiértékelő program?

A probléma nem a tachográffal, hanem a kiértékelő szoftver beállításaival van. Számos program automatikusan alkalmazza a 10 órás korlátot, és figyelmen kívül hagyja, ha a sofőr munkaszerződése ettől jogszerűen eltér. Emiatt a rendszer tévesen jelzi a szabálysértést, ami könnyen félrevezetheti a munkáltatót – még akkor is, ha ő teljesen jogszerűen járt el.

Mire figyeljünk a kiértékeléskor?

A különböző programok tudása jelentősen eltér. Egy korszerű kiértékelő rendszernek legalább az alábbiakat kell tudnia:

• beállítható legyen az éjszakai időszak és az alkalmazandó munkaidőkorlát;
• kezelje a munkaszerződés vagy kollektív szerződés alapján alkalmazott eltéréseket;
• külön kezelje a vezetési időre és a munkaidőre vonatkozó szabályokat;
• egyértelműen válassza szét a valódi szabálysértéseket a beállítási pontatlanságoktól.

Ha ezek a lehetőségek hiányoznak, könnyen előfordulhatnak téves riasztások.

Mit tudnak a különböző szoftverek?

A fejlettebb, vállalkozásra szabható kiértékelő rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhasználó beállítsa az éjszakai munka szabályait, illetve figyelembe vegye a munkaszerződés alapján alkalmazható eltéréseket. Ide tartoznak azok a rendszerek is, amelyek a munkaidőszabályokat külön kezelik a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó előírásoktól.

A rendszer egy piros keretes hibaüzenetet dob ki: „Napi munkaidő 24 órás időszakonkénti éjszakai munkavégzés esetén, ha a 8. cikk szerinti eltérést nem engedélyezték, mellette 12:29 órás munkaidő, 90 000 Ft bírságtétel jelzés [SJ], és a magyarázat: „nem csökkentette a napi munkaidőt 10 órára”. Ha a vállalkozás nem jelöli be, hogy a sofőr munkaszerződése engedélyezi az éjszakai munkát, a program hibaként jelzi a 10 órát meghaladó munkavégzést. Kép: TachoMI.hu Kft.

Ezzel szemben a korlátozott funkciójú kiértékelő programok automatikusan a 10 órás szabályt alkalmazzák, és nem teszik lehetővé az egyedi munkaszerződés szerinti eltérések kezelését. Ezek a rendszerek olyan vállalkozásoknál megfelelőek lehetnek, ahol egyáltalán nincs éjszakai munkavégzés, vagy az csak kivételesen fordul elő. Rendszeres éjszakai fuvarok esetén azonban célszerű olyan szoftvert választani, amely a munkaidőszabályokat is teljes körűen kezeli.

Mit tudnak a mobilalkalmazások?

A mobilalkalmazások hasznosak lehetnek a napi vezetési és pihenőidők (561/2006/EK rendelet) gyors ellenőrzésére. A többségük azonban a munkaügyi szabályok és az egyedi szerződéses eltérések kezelésére nem alkalmas. A piacon ugyanakkor már megjelentek olyan appok is, amelyek támogatják az éjszakai munka ellenőrzését és paraméterezését, ezért használat előtt mindig érdemes tisztázni a pontos funkciókat.

Mikor szükséges kézi dokumentáció?

Ha a használt program nem tudja kezelni az éjszakai munka szabályait vagy a munkaszerződés szerinti eltéréseket, akkor a tachográfadatok önmagukban nem lesznek elegendők egy munkaügyi ellenőrzés során. Ilyenkor célszerű külön jelenléti ívet vagy jegyzőkönyvet vezetni, amely igazolja, hogy a munkavállaló szerződése engedélyezi a 10 órát meghaladó éjszakai munkát.

A leggyakoribb hibák

Az ellenőrzések során leggyakrabban az alábbi problémák fordulnak elő:

• a munkaszerződés nem tartalmazza a 10 órás korlát túllépésének lehetőségét;
• a kiértékelő program alapértelmezett beállításokkal működik, és a szerződés módosítása után elfelejtik átállítani a paramétereket;
• a szoftver hibajelzését automatikusan szabálysértésnek tekintik;
• nincs olyan munkaidőnyilvántartás, amely igazolná a jogszerű eltérést;
• a vállalkozás nem ellenőrzi, hogy a használt szoftver képes-e a munkaidőszabályok kezelésére.

Sajnos sok esetben a vállalkozások nem is tudnak a problémáról, és fogalmuk sincs a beállítások szükségességéről. „A legtöbb esetben nem a szoftver hiányosságai, hanem az ismerethiány okozza a hibát” – mondja lapunknak Sonkoly Szabolcs igazságügyi közlekedési szakértő.

Nagy Csaba

Mikor kopogtathat az egészségbiztosító?

Munkabaleset esetén az egészségbiztosító jogszabály alapján átháríthatja a munkáltatóra a kifizetett ellátások díját (orvosi és gyógyszerköltségek, baleseti táppénz). Ezt hívjuk megtérítési eljárásnak. Erre csak azután kerül sor, hogy a dolgozó már minden pénzbeli és természetbeni szolgáltatást megkapott. A hatóság ekkor kezdi vizsgálni a munkáltatói felelősséget: ha munkavédelmi szabályszegés vagy mulasztás történt, jogosan hajtják be a kifizetett összegeket.

Két út áll a cég előtt: védekezés vagy elismerés.

A kormányhivatal a megtérítési eljárás során ismét bekéri a balesettel kapcsolatos iratokat, pl. jegyzőkönyveket, meghallgatásokat, munkavédelmi oktatás dokumentumait, egyéni védőeszközök listáját, kockázatértékelést, valamint a megelőző intézkedéseket (mit tettünk azért, hogy a jövőben elkerüljük az ilyen balesetet).

A kiküldött végzésben szerepel egy felelősségvállaló nyilatkozat is, így a munkáltató két lehetőség közül választhat:

• Nem írja alá (védekezik): beküldi a kért papírokat, a hatóság pedig megvizsgálja a felelősséget. Ha a legkisebb hibát is találják, határozatot hoznak a mulasztásról, amely ellen bírósághoz lehet fordulni.
• Aláírja (elismeri a felelősséget): mentesül a seregnyi papír összegyűjtése alól, de közvetlenül elfogadja a fizetési kötelezettséget. (Olvasónk végül ezt az utat választotta.)

Mekkora a fizetendő összeg, és mikor mentesül a munkáltató?

A fizetendő tétel egy kisebb balesetnél 100 ezer forint körüli összeg, de súlyosabb esetben milliós tételre is rúghat.

Jellemzően két esetben nem kell megtéríteni az ellátások költségét:

• A munkavállaló sérülését nem a munkavédelmi szabályok megszegése okozza, hanem harmadik személy (pl. egy sofőrt a lerakón megtámadta és megharapta a biztonsági őr kutyája – ekkor az ellátást a biztonsági cég finanszírozza).
• A munkavállaló súlyosan megszegi a szabályokat: például ha a kolléga a KRESZre fittyet hányva szabálytalanul előz és karambolozik, azért munkáltatóként nem kell megtérítenünk a baleseti ellátások költségeit.

Határidők, kamatok és az 5 éves elévülés

A felelősség megállapítása vagy elismerése után érkezik a konkrét fizetési felszólítás, melyre 15 nap áll rendelkezésre. Ennek elmaradása esetén az egészségbiztosító azonnal beszedi (inkasszózza) az összeget a bankszámláról.

A tőkeösszeg mellett kamatot is fizetnünk kell. Ezt a következő időpontoktól számítják fel:

• a baleseti ellátás kiutalásának napja – tehát amikor a kolléga megkapta a táppénzt;
• az orvosi ellátás kifizetésének napja – amikor az egészségbiztosító rendezte a számlát a kórház felé.

A kamat mértéke a jegybanki alapkamat + 5%. Olvasónk többek között azért ismerte el a felelősségét, mert a nyilatkozat megtételével az egészségbiztosító eltekintett a kamatok megfizetésétől.

A hatóság ráadásul nincs sietségre kényszerítve: a jogszabályok alapján az 5 éves elévülési időn belül bármikor elővehetik a munkabaleseti aktát, és benyújthatják a számlát.

Kis Zsuzsanna

Júliusi számunkban tévesen jelentettük meg a szlovén kamionstop augusztusi időszakának egyik időpontját. Augusztus 17. olyan ünnepnap Szlovéniában, amely nem minősül munkaszüneti napnak. Ezért forgalomkorlátozás sem lép életbe ezen a napon a 7,5 tonna feletti tehergépjárművek számára.

A tévedésért szíves elnézésüket kérjük!