Tervezett adóváltozások

    Arany Edit, Tóth Tamás~6 perc olvasás
    adóváltozásokcégautóadóminimálbérkata adózásvagyonadótársasági adó
    Közeledik az év vége. A kormány tervek szerint több ponton jelentősen módosítja az adózás szabályait. Lapzártánkkor végleges döntések még nem születtek, de javaslatok és törvénytervezetek igen, ezeket foglaljuk össze.

    Jövő évi minimálbér és bérminimum

    Jelentős nézetkülönbséggel indultak meg a jövő évi kötelező legkisebb munkabérekről szóló egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Míg a munkavállalói szakszervezetek ragaszkodnak a korábbi hároméves bérmegállapodásban kitűzött 14 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum emeléshez, a munkáltatói oldal – a gazdasági realitásokra és a cégek teherbíró képességére hivatkozva – mindössze 4 százalékos növelést tart reálisnak.

    Egy jelentős adócsökkentés viszont már biztos: a minimálbér mértékéig 15-ről 9 százalékra mérséklődik az szja. Ennek köszönhetően a dolgozók kézhez kapott bére úgy emelkedik, hogy az nem terheli plusz költséggel a vállalkozásokat.

    Társasági adó: a nagyvállalatoké nő

    A benyújtott őszi adócsomag szerint 2027-től 9-ről 15 százalékra emelkedne a nagyvállalati körbe sorolt cégek társaságiadókulcsa. A magasabb adó az évi legalább 500 millió eurós – hozzávetőleg 180 milliárd forintos – bevételű vállalatokat érintené, a kisebb vállalkozásoknál viszont megmaradna a kedvező, 9 százalékos adókulcs. Fontos részlet, hogy cégcsoportoknál a tagvállalatok bevétele összeadódik, így az együttes forgalom számít a határértéknél. A módosítás egyelőre törvényjavaslat, így a végleges jogszabály elfogadásáig tervezetként érdemes számolni vele.

    Az innovációs járulék emelkedik

    2027-től a jelenlegi 0,3-ról 0,5 százalékra emelkedne a kutatásfejlesztés finanszírozását szolgáló közteher, az innovációs járulék mértéke. A mikro- és kisvállalkozások továbbra is mentesülnének a fizetés alól, így a hazai fuvarozó cégek döntő többségének ezt a pluszterhet sem kellene megfizetnie. Cégcsoportoknál viszont a mentesség vizsgálatakor a társvállalkozások adatait (létszámát és forgalmát) is össze kell számítani a méretbesoroláshoz.

    Nő a cégautóadó

    Átalakulhat a 120 kW feletti céges személyautók adózása is. Jelenleg ez az egyetlen legfelső kategória, amelyben a legkedvezőbb környezetvédelmi besorolású autókra havi 51 ezer Ftot kell fizetni. Ez a 120 kw fölötti kategória négy új teljesítménysávra válna szét.

    A tervezett havi adótételek környezetvédelmi osztályonként:

    Sáv5; 14–15 osztály (most 51 000)6–10 osztály (most 76 000)0–4 osztály (most 101 000)
    121–140 kW58 500 Ft (+15%)87 500 Ft116 000 Ft
    141–180 kW66 500 Ft (+30%)99 000 Ft131 500 Ft
    181–250 kW86 500 Ft (+70%)129 000 Ft172 000 Ft
    250 kW felett103 000 Ft (+102%)154 000 Ft204 500 Ft

    A legalacsonyabb kategóriába tartoznak a 2011 után gyártott benzines autók, tehát ide tartozik a mai új céges autók szinte mindegyike. A tisztán elektromos autók után most és jövőre sem kell fizetni, viszont jövőre minden hibrid adóköteles lesz (5-ös osztály).

    A több céges személyautót használó fuvarozó vállalkozásoknak további többletkiadást jelentene a gépjárműadó levonásának korlátozása: a javaslat szerint egy vállalkozás csak egyetlen, általa kiválasztott személyautónál vonhatná le a megfizetett gépjárműadót a cégautóadóból, a többi járműnél megszűnne ez a lehetőség. Ez a korlátozás a kisebb teljesítményű személyautókat is közvetlenül érintené.

    Változik a kata – kinek éri meg a fuvarozásban?

    2027-től a katás vállalkozók újra számlázhatnak cégeknek, de az új kata nem a régi. Lapzártánkkor még csak törvénytervezet, a számok változhatnak.

    Az új katában a főállású vállalkozó havi 100 ezer, a mellékállású, a nyugdíjas és a nappali tagozatos diák havi 50 ezer forintot fizet. A bevételi keret 22 millió forint, felette 40 százalékos különadó jár. A cégektől – fuvaroztatótól, szállítmányozótól, fővállalkozótól – kapott bevétel 15 százalékát is meg kell fizetni, de ebből levonható a befizetett tételes adó. Főállásban így 8 millió forint céges bevételig nincs többletadó.

    Aki 2026 végén katás, 2028 végéig a régi szabályok szerint maradhat: 2027-ben havi 75 ezer forintért, 18 milliós kerettel, de továbbra is csak magánszemélyeknek számlázhat, a taxisok kivételével.

    Két csapda is van. Kiesik a katából, akinek éves bevétele legalább fele egyetlen megbízótól és kapcsolt cégeitől jön. A jelenlegi és a két éven belüli volt munkáltatónak sem lehet katásként számlázni, így a fuvarozó nem küldheti át katába a saját sofőrjeit.

    A kata a teljes bevétel után adózik, az üzemanyag és az útdíj nem vonható le. Az átalányadóban a közúti áruszállításra, a taxira és a sofőrszolgálatra 80 százalékos költséghányad jár. Évi 18 millió forint céges bevételnél a kata 2,7 millió, az átalányadó kb. 1,5–1,7 millió forint. A kata így főleg a lakossági ügyfélkörű taxisoknak, transzfereseknek, valamint a nyugdíjas és mellékállású sofőröknek lehet kedvező.

    Kit érinthet? Jön a vagyonadó

    Vagyonadó illusztráció vállalkozóval, teherautóval és pénzzel

    A kormány október 6-án tette közzé a vagyonadó tervezetét. Az adót magánszemélyek fizetnék az 1 milliárd forint feletti vagyonrész után: évi 1 százalékot, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalékot. A határ házastársanként külön jár. Az első fordulónap 2026. december 31., a bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31. Az adót ezután minden évben újra meg kell fizetni.

    Beleszámít

    • az ingatlan, a pénz, az értékpapír,
    • a cégrészesedés, tagi kölcsön,
    • a 10 millió forintnál drágább autó
    • és a külföldi vagyon is.

    A szerződéssel igazolt hitel levonható.

    A nem tőzsdei cég részesedését képlettel kell számolni:

    (saját tőke + 2 × hozamérték) / 3 × tulajdoni hányad.

    A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye osztva 0,15-tel. Veszteséges cégnél nulla. Ez nagyjából hétszerese az éves átlagos nyereségnek. A képlet tehát nemcsak azt nézi, mennyi pénz van a cégben, hanem azt is, mennyit termel. Ha a cég veszteséges volt, a hozamérték nulla, és csak a saját tőke számít.

    Akinek viszont a cége nyereséges, de kevés a saját tőkéje (például egy szolgáltató cégnél), annál a részesedés jóval többet érhet a könyv szerinti értéknél. Az elmúlt három évben elért eredmény átlagát kb. 4,4 szorzóval kell számolnunk, és ezt kell hozzáadni a bevallásban magánszemély tulajdonos egyéb vagyonához.

    Példa: egy egyszemélyes cég saját tőkéje 450 millió, átlagos eredménye 120 millió forint. A hozamérték 800 millió, a részesedés értéke (450 + 2 × 800) / 3 = kb. 683 millió forint. Ehhez jön 250 millió forint ingatlan és 100 millió megtakarítás. Az összesen kb. 1033 millióból 33 millió adózik, ez évi kb. 330 ezer forint.

    A vagyonadó leginkább azoknak fájhat, akiknek a vagyona nem hoz jövedelmet: drága saját lakás vagy nagy tőkéjű, de kevés nyereséget termelő cég.

    A külföldön élő tulajdonos, aki külföldi anyacégen keresztül birtokol magyar céget, főszabályként nem fizet. Költözéssel sem lehet gyorsan kibújni: a magyar állampolgárt tíz évig belföldinek tekintik. A szöveg még változhat.

    Forrás: kormany.hu/hirek/adovaltozasokes-juttatasok

    Mi változik a családi kasszában?

    • Nemcsak a minimálbéreseknek csökken az szja. Az új adójóváírás a minimálbér kétszereséig, havi bruttó kb. 680 ezer forintig mindenkinek kisebb adót jelent. A mai, 322 800 forintos minimálbérrel számolva a jóváírás ennyi lenne:
      • minimálbérnél havi 19 368 forint,
      • 400 ezer forintos bérnél 14 736 forint,
      • 500 ezer forintnál 8 736 forint,
      • 645 600 forinttól, a minimálbér kétszeresétől már semmi.

      A kedvezmény a munkaviszonyból származó bérre jár. Az egyéni vállalkozó, az átalányadózó, a megbízási szerződéssel dolgozó, valamint a munkaviszony nélkül dolgozó tagügyvezető nem kapja meg.

    • Januártól a duplájára nő a családi pótlék: két gyerek után havi 26 600 helyett 53 200 forint jár.
    • Megmarad a 25 év alattiak szjamentessége, és az anyáké is, de már csak havi bruttó 1 millió forintig. A 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjesztik ki.
    • Az Otthon Startot október 28-tól a Wekerle+ hitel váltotta fel. A 18–45 évesek első lakásukra vehetik fel, új lakásnál 3, használtnál 5 százalék fix kamattal, ötéves bentlakási kötelezettséggel.
    • Februártól igényelhető a családi házak energetikai felújítását támogató program. Ebben legfeljebb 15 millió forint hitel jár 3 százalékos kamattal, és a hitel 30–50 százalékát elengedik, ha a felújítás legalább 30 százalék energiát takarít meg.
    • Januártól újra jár állami támogatás a lakástakarékra is.

    Arany Edit, Tóth Tamás

    Ez is érdekelheti

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.